SHARE

Folytatom az előző rész fejtegetését a nemi különbségek és hasonlóságok körvonalazásának szándékával.

Sigmund Freud álláspontja 1932-ben még az volt, hogy nem létezik női libidó. Csupán a falloszirigység egyik megnyilvánulása az, melyet egy „normális”, azaz nem neurotikus és nem leszbikus nő az érése során a gyermek utáni vággyal helyettesít. Úgy gondolta, a hímivarsejt aktivitásán és a petesejt passzivitásán alapul a két nem aktív és passzív szexuális viselkedése.

Carl Gustav Jung meglátása az volt, hogy minden férfiban él egy belső nő, az anima. És minden nőben él egy belső férfi, az animus. Párválasztásunkban pedig a bennünk élő animát és animust keressük. Ezen ősképek, archetípusok milyenségét a kollektív tudatalatti és a környezeti tényezők határozzák meg.

Majd Simone de Beauvoir 1949-ben megalkotta a társadalmi nemek elméletét, mely szerint

Az ember nem születik nőnek, hanem azzá válik.”

Munkássága a modern feminizmus alapfilozófiájává vált, lerombolva számos freudista mítoszt. Az ő filozófiájából fejlődik ki a gender-elmélet. A társadalmi nem, mely a társadalom által elvárt szereprepertoár.

Mit állít a tudomány a nemek különbözőségéről?

Fejlett technológiánknak köszönhetően azonban ma már sok mindent megtudtunk magunkról és nemünkről a gépek és a tudomány segítségével. Megtudtuk azt is, hogy nem feltétlenül a kromoszómák döntik el az ember nemét.

Hogy az agyunk anatómiai felépítése kevésbé különbözik, de a működése és a hormonok termelése különbségeket mutat, szexuálisan dimorf.

“A két nem értelmi működése, úgy tűnik, nem abban különbözik, hogy az egyik nem általában véve értelmesebb volna a másiknál, hanem abban, hogy melyik miben nyújt jobb teljesítményt. Mindnyájan tudjuk, hogy ahány ember, annyiféle értelmi képesség. Némelyek kivált jól bánnak a szóval, mások a tárgyakkal – ha például megformálásukról vagy megjavításukról van szó. Éppígy lehetséges, hogy két embernek ugyanolyan az általános értelmi szintje vagy intelligenciahányadosa, de mások a képességeik.

A férfiak általában véve jobbak a nőknél bizonyos térbeli feladatok megoldásában. Fölényben vannak például, ha gondolatban el kell forgatni egy tárgyat. Túlszárnyalják a nőket a matematikai okoskodást igénylő próbákban és az útvonalakon való tájékozódásban. Pontosabbak a célzásban mint mozgáskészségben, például tárgyak célra irányításában vagy az eldobott labda elkapásában.

Viszont a nők jobbak az összeillő részek gyors azonosításában: az észlelési sebességet mérő próbában. S jobbak a szavak keresésében is, ha megadott betűvel kezdődő vagy más megszorításnak eleget tevő szavakat kell sorolni egymás után. Lefőzik a férfiakat a számolási műveletekben és a bejárt útvonal jellegzetes tárgyainak felidézésében. Ezenfelül gyorsabbak különféle, finom mozgást követelő kézügyességi feladatokban.” (Tudomány, 1992. november)

A hormonok nagyon jelentősen befolyásolják a feminim és maszkulin tulajdonságok kialakulását. Ezeknek köszönhetőek a nemi jellegzetességek és viselkedésbeli különbségek kialakulása.

A tesztoszteron hormon, a férfias tulajdonságok generálója, a női szervezetben is termelődik és a női libidóért is felelős. Freud talán ezt érezte, amikor a női libidót férfias aktivitásnak titulálta. De Freud szellemileg kasztrálta a nőket, amikor azt állította, hogy a nő alaptermészetével ellentétes a szerinte férfias elem, jelen esetben a női libidó. Nem ismerte a női libidót, hisz a kora nemi sztereotípiái nem is tették lehetővé a női orgazmusról és kéjvágyról szóló szabad diskurzust a nők számára.

Folytatás következik . . .

 

Ha érdekel merre vezet ez a kutatás, légy Te is részese, olvass, írj, véleményezz és kövesd a Szent Szajha blogját és facebook oldalát!

LEAVE A REPLY