SHARE

A gender, a társadalmi nemek körüli vita korántsem olyan probléma, amit ki kéne, vagy lehetne kerülni. Jelenleg nagyon megosztó a téma mind a tudomány, mind a közvélemény területein egyaránt. A hímsovinisztáktól, a feminácikig széles skálája alakult ki a nemiség értelmezésének.

Megkísérlem körbejárni a gender érintette területeket. Bár mocsaras terep, de a szellemi zsombékok lehetőséget adnak a tájékozódásra.

Az elején kezdem.

Tudatunk alakítja génjeink felépítését

Biológiai nemi meghatározottságunk az evolúcióval alakult ki. Az emberiség a fogalmi gondolkodás és a mémek használatával képessé vált saját génjeinek manipulálására. Ezekről a formáló erőkről ír Joachim Bauer német tudós is. Állítása szerint a tapasztalatainkból származó észleléseket agyunk biológiai jelzésekké alakítja át. Majd ezek a pszichológiai impulzusok beépülnek génjeinkbe. Ezért nem ugyanazzal a génkészlettel születünk, mint amellyel idősebb korban meghalunk. A külvilág fizikai és pszichikai hatására átíródnak bennünk génjeink. Bizonyos tulajdonságok ki- és bekapcsolódnak a környezeti hatásoktól függően. Alapos indok ez a pszichoszomatika, a lélek és test egységének általános érvényességére.

Szexuális működéseink, szokásaink, társadalmilag elvárt nemi sztereotípiáink ezért is tudnak oly mélyen belegyökerezni a kollektív emberi morálba. A szokásaink bizony meghatározzák genetikus tulajdonságainkat. Szerzett tulajdonságaink egy része öröklődik. Az epigenetika tudományos vizsgálatai egyre inkább megerősítik ezeket a tényeket.

A társadalmi szerepek is a génekbe íródnak

A mémek olyan kulturális magatartásmintázatok, melyek megfigyeléssel, modellezéssel, mimetikával terjednek. Élettani hatásuk a viselkedésminta befolyásaként érvényesül. A magzati korban már az anya által közvetített környezeti hatások bevésődhetnek. A stressz az egyik jelentős hatás, mely képes átírni génjeink molekuláit. Az évezredeken át fennálló folyamatos stresszterhelés nyilvánvalóan a kollektív tudatalattinkba is képes bevésődni.

A társadalmi szerepek által meghatározott környezet nagyban befolyásolja az egyedek viselkedését, közösségi behálózottságát. Az emberi faj sokféle családformában találta már meg a fennmaradását. A családformák a történelmi korok előrehaladtával folyamatosan változnak. A poliandriától a monogámián, a nukleáris családon keresztül az atomizált, vagy tenyésztett társadalomig már rengeteg módot kipróbáltunk. Az emberiség túlszaporodott az erőforrásaihoz képest. Hamis alapokon nyugvó társadalom vezetett minket jelen korunk kilátástalanságába. Az evolúció azzal válaszol, hogy ahol felüti fejét a jóléti társadalom, ott az emberek elkezdenek gondolkodni és megkérdőjelezni a tabukat. A jóléti társadalmat itt most eredeti értelmében tekintsük. Mely szerint célja a piaci alapú elosztás megtagadása,

„mivel a piaci viszonyok uralta elosztás kizsákmányolja és feléli a társadalom termelő energiáit anélkül, hogy gondoskodna azok hosszú távú újratermeléséről.„

A hamis társadalmi alap a kizsákmányolás

Itt térnék vissza a genderhez, mely a feminizmus hatása alatt fejlődött ki. A gender valójában a nemek kizsákmányolását kérdőjelezi meg. A férfiak évezredes patriarchátusát, melyben a nők, mint tenyész-jószágok szerepeltek, kevés kivétellel. De a nők által alkalmazott hatalmi törekvéseket, a passzív, vagy verbális agressziót, manipulációt, cselszövéseket egyaránt célkeresztbe állítja. Az egész nemi szerepektől nyüzsgő közjátékot, mely többnyire az egyéni önzés alapján szerveződik. Az emberi elme kollektív hipnózis alatt áll, melyben mémek közvetítik az elvárt mintázatokat. A gond az, hogy amíg ennek a hipnózisnak szenvedő áldozatai vannak, addig nem lehet azt mondani, hogy a társadalom ideális.

Világkatasztrófához vezetett a kizsákmányoló rendszer

A konzervatívok a patriarchális nemi szerepek újrakanonizálását követelik. Azt állítják, hogy a felvilágosodás, az ipari forradalom, a polgár- és nőjogi mozgalmak felelőssége, hogy a nyugati társadalmak elöregednek és nem képesek ellátni a társadalombiztosítást, a szaporodás csökkenése miatt. Pedig valójában egy alapjában rossz, évezredes rendszer végét látjuk csupán. Ide vezetett a kizsákmányolás. A tesztoszteronnal fűtött, agresszív férfi és a szolgálatra született, alárendelődő nő mítoszának csúfos kudarcát szemlélhetjük az egész bolygón. Annak a történetnek a tragikus befejezését, amelyben az élet, az emberi létforma nem magasztos szentség, csupán biomassza, munkagép és tenyészállat. A tőzsdék eszközei lettünk, ahol a tabu és tőkedöntögetők maradtak csupán az emberi tudat magányos lovagjai és amazonjai. A gender is ennek a tabudöntő harcnak egy formája. Egy gond van csak vele, hogy szárnyai alatt közben megszületett a „píszí” fasizmus.

Második rész itt található.

Ha érdekel merre vezet ez a kutatás, légy Te is részese, olvass, írj, véleményezz és kövesd a Szent Szajha blogját és facebook oldalát!

1 COMMENT

  1. Mint minden felszabadítási ideológiának, a gendernek is megvan az alapvetően hibás történelemszemlélete, ez pedig a “A férfiak évezredes patriarchátusa, melyben a nők, mint tenyész-jószágok szerepeltek, kevés kivétellel. Valójában egy alapjában rossz, évezredes rendszer végét látjuk csupán. Ide vezetett a kizsákmányolás. A tesztoszteronnal fűtött, agresszív férfi és a szolgálatra született, alárendelődő nő mítoszának csúfos kudarcát szemlélhetjük az egész bolygón.”
    A modernitás előtt nem csupán a nő volt biomassza, munkagép és tenyészállat. Elképedve olvastam, hogy fogadták az első világháborúból hazatért nyomorék katonákat feleségeik: “ejnye magának jobb lett volna ottmaradni, mit kezdjek így magával.” A férj addig ér valamit, amíg dolgozni tud, megteremteni a nő otthoni működésének alapjait. Ha erre nem képes, akár egy kis arzénnal el is takaríthatjuk.
    Mit nevezünk kizsákmányolásnak egy feudális jobbágycsaládban? a nő a ház körüli teendőket végzi, míg a férj a jobbágytelket műveli, eladja a megtermelt javakat, ledolgozza az előírt robotot. aligha van akármelyik félnek jobb dolga. Az egyenlőtlenség és az elnyomás akkor teremtődik meg, mikor a technikai és társadalmi forradalom miatt a férfiak munkája jelentősen könnyebb lesz, ehhez még szavazójogot is kapnak. Ezzel kialakult a korábban is létező nemi szerepek nők számára rendkívül előnytelen felosztása. Ezt voltak hivatottak felszámolni a feminista mozgalmak, ennek az állapotnak a fenntartására törekedett a megszülető hímsovinizmus.
    Csak technikai és társadalmi forradalmak valamint a jóléti állam teremtette meg annak lehetőségét, hogy a nemi szerepeken (melyeknek a modernitás előtt nem volt elnyomó funkciójuk) túlléphessünk.

LEAVE A REPLY